Az utóbbi években a tudósok széles körben kutatták az öregedés molekuláris és sejtes folyamatait, azonosítva azokat az öregedési jeleket, amelyek külső károsodásokhoz vezetnek a társadalmunkban zajló öregedési folyamatokkal kapcsolatban. Ezek magukban foglalják a sejtciklus deregulációját, a Telomer rövidülést és az Epigenetikai változásokat. Mivel ezeket a folyamatokat külső tényezők, mint a környezet, méreganyagok, radíkálok, életmód és étrend befolyásolják, ellenük felléphetünk azzal, hogy csökkentjük a kapcsolatot ezekkel az anyagokkal és helyzetekkel. Tehát mit tehetünk?
Tipp 1: Tartsd fenn a Sejtciklust, Kerülje az Oxidatív és Nitrosatív Stresszt
Amikor sejtciklusunk, a sejtjeink Autofágia vagy megújulása nem működik megfelelően, sejtjeink korai öregedésnek indulnak, és vele együtt mi is. Ennek egyik oka az Oxidatív és Nitrosatív stressz.
Az Oxidatív stressz (szabad gyökök) akkor következik be, amikor az Antioxidánsok és a szabad oxigénradikálok (ROS) közötti egyensúly felborul. Konkrétan, amikor túl sok szabad oxigén radikál van a testünkben, azok a makromolekulákat, különösen a sejtjeink egészséges DNS-ét támadják, ahelyett hogy a degenerált sejteket és kórokozókat támadnák. Ennek eredményeként körülbelül óránként 800 DNS-károsodás következik be, naponta összesen mintegy 19 000-eset. A következmény? Lehetséges sejtelváltozás, korai sejtalkotás és fokozott sejthalál.
A nitro-stresszt, vagy nitrosatív stresszt, a nitrogén-oxid radikálok (NO) váltják ki. Martin Pall professzor és csapata felfedezte a NO/OHNOO stressz szindrómát („Nem, oh nem”). A nitro-stressz négy szakaszban jelentkezik: az első szakaszban rövid távú stresszórók, mint az infekciók, fejsérülések, stressz, autóimmun betegségek vagy bizonyos anyagok, kiváltják. A második szakaszban megkezdődik a nitrogén-oxid termelésének és a sejttoxinoknak az eredményezte ördögi kör. Majd a harmadik szakaszban különböző tünetek jelentkeznek a peroxinitrit (nagyon mérgező!) vagy az agyban növekedett receptor aktiváció miatt, valamint gyulladásos mediátorok, oxidatív stressz. A negyedik szakasz jelentős mechanizmusokat tartalmaz az agyban, ízületekben vagy belekben.
Annak érdekében, hogy sejtjeinket megvédjük az oxidatív és nitrosatív stressztől, összpontosítanunk kell az immunrendszerünkre és immunsejtjeinkre, csökkentenünk kell a stresszt, kerülnünk kell az alkoholt és a dohányzást, valamint fenntartanunk kell az egyensúlyt az étrendünkben, különösen az antioxidánsok, mint a cink, a zöld tea EGCG-je, a fokhagyma vagy az omega-3 zsírsavak beillesztésével. Ezenkívül az ünnepek utáni kis böjt nap serkentheti sejtjeink autofágiáját, és visszatérítheti sejtciklusunkat a helyes útra.
Tipp 2: Védd a Telomereket és a Genetikai Anyagot a Rövidüléstől
Mi is az a telomer? A telomerek a kromoszómáink végén található védelmi sapkák, amelyek biztosítják, hogy genetikai szálaink ne szakadjanak el és védettek legyenek a károsodástól. Minden sejtosztódással rövidülnek, és szolgálnak biológiai életkorunk mutatóiként. Ha a telomerek túlságosan rövidülnek, már nem nyújtanak elegendő védelmet a támadások ellen, és a sejt nyugdíjba megy. A kutatók ezt az állapotot „szénescenciának” nevezik.
Azonban tehetünk valamit ellene. Elizabeth H. Blackburn molekuláris biológus, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetemről, felfedezett egy enzimet, a telomerázot, amely biztosítja, hogy sejtjeink telomerei újra feltöltődjenek – egyfajta ragasztó a védelmi sapkákhoz. Ez az enzim különösen jelen van olyan sejtekben, amelyek gyakran osztódnak, például a bőr- és nyálkahártyasejtek, valamint a csíra- és őssejtek esetében.
Elizabeth Blackburn tanulmányokat is végzett a telomerek védelmének módjairól. Egy tanulmányában megmutatta, hogy a sejtalkotás nemcsak megállítható, hanem egy egészséges életmóddal akár vissza is fordítható! A férfi résztvevők megváltoztatták étrendjüket, naponta 30 percet mozogtak, és hangsúlyt fektettek a stressz csökkentésére. Az eredmény: mindössze három hónap után a telomeráz aktivitása 30-80%-kal nőtt! Az öt évvel későbbi vizsgálat során azoknak a résztvevőknek, akik egészséges életmódot folytattak, a telomereik még hosszabbak voltak, mint a tanulmány kezdetén – kromoszómáik jobban védettek voltak az öregedés ellen a vizsgálat idején, mint öt évvel korábban.
Szóval mit kell tennünk a telomeráz fokozása érdekében? Megfelelő mozgás és alvás, mentális egyensúly, és egy egészséges étrend. A kutatók közvetlenül igazolták ezeknek a tényezőknek a pozitív hatásait a telomerekre, míg a dohányzás, az UV-sugárzás és bizonyos vegyi anyagok előidézhetik a telomerek korai rövidülését. Mit szólna egy kis karácsonyi sétáshoz vagy egy délutáni szundikáláshoz a genetikai anyagod védelmében?
Tipp 3: Csökkentse az Epigenetikai Változásokat Modulációval
Sejtjeink lenyűgöző természeti alkotások. Nemcsak mutálódhatnak vagy újra kombinálódhatnak, hanem rugalmasan alkalmazkodhatnak specifikus feltételekhez anélkül, hogy megváltoztatnák magát a genetikai kódot. Ennek a tanulmányozott területe az epigenetika, amely a sejtváltozások mechanizmusait vagy befolyásoló tényezőit vizsgálja. Az epigenetika megváltoztatja a gének kifejeződését, de nem magát a genetikai kódot, mint a génsorokon játszott szoftver.
Az epigenetikai változások általában nem rosszak. Ezek természetesen bekövetkeznek sejtjeinkben, ahol az epigenetikai jelek, például metilcsoportok, a DNS-en helyezkednek el, a géneket be- vagy kikapcsolva. Ha egy gén be van kapcsolva és aktív, akkor végzi a meghatározott funkcióját, kifejeződést eredményezve. A számítógépvilág analógiájának újra használatával az epigenetikai jelek lényegében összekapcsolják a laptopot a nyomtatóval, így a nyomtatás megtörténik.
A vérsejtek metilációs mintázatain alapuló kutatások képesek meghatározni egy személy biológiai vagy sejtkorát. Azonban az életkorral ezek a kibocsátott jelek változnak, és ezáltal befolyásolják az epigenetikai jeleket. Az életkorral növekedve a DNS-javításban részt vevő gének metilációs státusza nő. Az eredmény: kikapcsolódnak vagy nem megfelelően aktiválódnak. A DNS-javítás már nem működik, ami károkozást eredményez. Más szóval, ha a nyomtató nem működik megfelelően, papírakadály lép fel.
De ne es pánikba! A DNS-károsodás valamennyire normális és természetesen korrigálható. Azonban problémát okoznak, amikor az epigenetikai változásokat külső tényezők gyorsítják fel. A legismertebb epigenetikai befolyásoló tényezők közé tartoznak a káros vegyi anyagok és a stressz által kiváltott hormonok. Azonban az életkor, a környezet, az életmód és a betegségek is felgyorsíthatják ezeket a folyamatokat.
Milyen modulációt használhatunk ez ellen? Ismételten az egészséges életmód létfontosságú sejtjeink számára. Az elfogyasztott élelmiszer típusa és mennyisége, a mozgás és az alvás, valamint a stressz és a teher alapvető tényezők lehetnek, amelyek befolyásolják az epigenetikai változásokat és a génkifejeződést, hozzájárulva az idő előtti öregedéshez.
Következtetésünk:
Bár a tudománynak némi időre van szüksége ahhoz, hogy megoldásokat mutasson be a korai sejtalkotás, a károsodott telomerek és az epigenetikai változások elleni védelemre, mi ma is hozzájárulhatunk a megelőzéshez. A sejteink védelmével elkerülhetjük a belső öregedést, még mielőtt eljönne az ideje.
REF:
Ez a cikk eredeti formájában jelent meg a következő helyen: